Tájékoztató rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről
TÁJÉKOZTATÓ
RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY
1. Jogosultsági feltételek:
A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) a szociális vetítési alap összegének (28.500 Ft) a 180%-át, jelenleg 51.300 Ft-ot,
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek.
b) a szociális vetítési alap összegének (28.500 Ft) a 165%-át, jelenleg 47.025 Ft-ot az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, azaz külön-külön számítva az 570.000 Ft-ot, vagy együttesen számítva az 1.995.000 Ft-ot. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.
2. Az ellátás folyósításának feltételei
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.
A kérelmet a gyermek törvényes képviselője (szülő, gyám, családba fogadó gyám), nagykorú kérelmező esetén saját maga terjesztheti elő. Amennyiben a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a kérelmet a tartózkodási hely szerinti önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani
A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni valamennyi, a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó részéről:
- a kereső családtagoknak a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás;
- nyugellátás, baleseti nyugellátás, árvaellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az ellátást megállapító hatóság igazolásának/határozatának másolata, valamint a nyugdíjszelvény vagy bankszámla-értesítő;
- a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatások (családi pótlék, GYOD) az ellátást megállapító hatóság igazolásának/határozatának másolata, a kifizetőtől nyert igazolása, postai utalvány, bankszámla-értesítő,
- nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy a jövedelem számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegben kell beszámítani (Adóhivatal igazolása);
- álláskeresők esetében az álláskereső juttatást megállapító határozat fénymásolata, és az utolsó havi csekkszelvény. Álláskereső juttatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata;
- amennyiben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor nyilatkozatát arról, hogy jövedelemmel nem rendelkezik, ellátásban nem részesül;
- 16 éven felüli gyermek(ek) az oktatási intézmény igazolása a nappali tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az ösztöndíj összegéről is;
- a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést;
- ha a kérelmező elvált, a gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági végzés fénymásolata, vagy a gyámhivatalnál felvett jegyzőkönyv arra vonatkozóan, hogy a gyermek a jövőben melyik szülő gondozásában marad, a gyermektartásdíj végrehajtásról szóló jegyzőkönyv fénymásolata. Igazolás a tartásdíj összegéről (postai szelvény fénymásolata, nyilatkozat).
A feltételek fennállása esetén a jegyző a kedvezményre való jogosultságot 1 éves időtartamra, a nagykorúvá vált gyermek esetén pedig a 23, illetve 25. életév betöltéséig állapítja meg.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapon belül is benyújtható
HÁTRÁNYOS, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet ugyanazon a formanyomtatványon kell benyújtani, mint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet.
Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a fenti pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.
VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK
- A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, hátrányos helyzet és halmozottan hátrányos helyzet megállapításánál a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), - az e törvény végrehajtására kiadott gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet,
- a hatáskört a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetiről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az irányadó.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelem a szükséges mellékletekkel együtt Nógrádmegyer Község Önkormányzatáról elvihető és ugyanott benyújtható ügyfélfogadási időben, valamint a www.nogradmegyer.hu honlapról is letölthető.
Nógrádmegyer, 2023. augusztus
dr. Juhász Lilla
aljegyző
Tájékoztató a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó kedvezményekről